Máté Lajos Homokszentgyörgyön született 1828. okt. 15-én. Édesapja tanító volt. Tanulmányait Csurgón, Nagykőrösön és Pápán végezte, utóbbi helyen egy ideig segédtanár is volt. Segédlelkészként több helyen is működött. Rendes lelkésszé a galamboki egyházközség választotta meg, 1855-ben, ahol négy évig szolgált. Innen a darányi egyházközség választotta meg lelkészének 1859-ben. Volt papi cenzor, egyházkerületi képviselő, egyházmegyei tanácsbíró, a Csurgói főgimnázium pénztárosa, Somogy megye képviselő testületének tagja. Boldog házasságban élt Záborszky Máriával, hat gyermekük született; Gizella, Emma, Lajos, Gyula, Ilona és Jolán. Gyermekeik 13 unokával örvendeztették meg élete során.... 1898. szeptember 28.-án, nyolc évnyi hosszas, nehéz betegség után hunyt el Darányban. Síremléke a mai napig megtalálható a helyi református temetőben, aránylag gondozott, ép állapotban. Darányban 39 esztendeig szolgálta híven és erős hittel Istent. Hadd álljon itt egy részlet a Nekrológból, melyet Kelemen Zsigmond lelkész jegyzett a Dunántúli Protestáns Lap 1898. október 16.-i kiadásában:
"NEKROLOG. A halál, a zord halál le-lecsap jéghideg szelével az Úr pásztorainak soraiba is; s legyen bár a lesújtott öreg, beteges, önmagával tehetetlen, élő-halott rom, mint volt már 8 évig id. Máté Lajos darányi lelkész, a ki élt s nem tudta, hogy mi az élet: mégis elfogja szívünket a mély keserv s a nagy bánat. A boldogult lelkész jó munkás volt az Úr szölöjében, hív volt mindig; szerette egyházát, hivatalát; szerette híveit úgy mint egy jó lelkipásztornak szeretnie kell.
Egyházának fölvirágzására mindent elkövetett. — Építtetett szép, nagy iskolát, a mit abban az időben hírlapokban is megdicsértek, s a mi még a mai időben is teljesen megfelel a kívánalomnak.
Gyülekezetében örökre emlékezetessé tette nevét az által, hogy személyes befolyásával s gondos előrelátással a regálé megváltásával 19,000 Ft tőkéhez juttatta azt; olyan összeg ez, a mihez ha hozzávesszük az egyháznak földjeit s korcsmaházait: a darányi egyházat a legvagyonosabb egyháznak mondhatjuk a b.-somogyi egyházmegyében.
Nemes gondolkozású és jólelkű volt a boldogult s ezért igen rokonszenves alakja volt a társaságos életnek, míg részt vehetett benne. Otthon példás egyetértésben élt nejével s hűséges gonddal nevelte gyermekeit.
Hosszas, nyolcz évi szenvedés után, mindig jobban és jobban gyengülve, két napi szó szerinti betegség után, váratlanul, majdnem észrevétlenül aludt el a lélekben ós testben teljesen megtörött Krisztus szolgája f. évi szeptember 28-án. Temetése szeptember 30-án délután volt. A templomban Barakonyi Kristóf esperes mondott szép beszédet s meghatóan rajzolta a lelkészt, a lelkipásztori hivatalt s a boldogultat, ki oly nemesen betöltötte hivatalát. A sírnál Peti Lőrincz bürüsi lelkész mondott fennkölt, magas szárnyalású s találó hasonlatokkal teljes, szép beszédet. Felhívta, kérte mind a bánatba merült özvegyet, mind a kesergő árván maradt gyermekeket, a most pásztorát veszített nyájt, a jóbarátokat s minden jelenlevőket, hogy ne a testileg és lelkileg teljesen megtört romot tartsák meg emlékezetükben, hanem a deli, hatalmas ifjút, a szerető férjet, a jó apát, a buzgó lelkipásztort, a nemes, a hű barátot, ismerőst zárják szívükbe, lelkükbe. Ott volt az egész gyülekezet hű lelkipásztora koporsója körül; elbúcsúzott tőle fájó szívvel utoljára. Ott volt a politikai község képviselő testülete, hogy háláját leróhassa utoljára az iránt, ki a község érdekében is olyan sokat tett s fáradott. Ott voltak a régi jóbarátok, pályatársak közül többen, hogy megsirassák s végképpen elváljanak tőle. Ott voltak az ismerősök, a tisztelők, hogy részvétüket nyilváníthassák s utolsó búcsújokat elrebeghessék.
... Rendes lelkésszé választotta a galamboki ev. ref. egyház 1855-ben, a hol négy évig működött. Innét a darányi nagy, népes egyház választotta meg lelkészének 1859-ben... Darányi lelkész volt 39 évig, boldog házasságban élt Záborszky Máriával 42 évig. Hat gyermeke maradt, u. m. : Gizella, naszályi lelkészné; Emma, viszlói lelkészné; Lajos, visontai lelkész; Gyula, állami hivatalnok ; Ilona, kálmáncsai lelkészné és Jolán, aszalói lelkészné s 13 unokája.
Áldás és béke virrasszon porai felett!"
KELEMEN ZSIGMOND,
ref. h. lelkész.
Gyászjelentés a Dunántúli Protestáns Lap 1898. évi kiadványának 651. oldalán:
"Résztvevő szívvel vettük és közöljük tisztelt olvasóinkal is a következő gyászjelentést: Özv. Máté Laíosné szül. Záborszky Mária a maga és gyermekei nevében fájdalomtelt szivvel jelenti forrón szeretett férje id. Máté Lajos darányi ev. ref. lelkésznek élete 70-ik, boldog házassága 42-ik,. lelkészségének 48-ik évében f. hó 28-án reggeli 6 órakor hosszas betegség után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 30 án fognak örök nyugalomra tétetetni. Áldás és béke hamvaira! Darány 1898. szept. 28. Máté Gizella, Emma, Lajos, Gyula, Ilona, Jolán gyermekei. Fáncsik János, Jávory Nándor, Kovács Bertalan, Csuzy Sándor vői. Paál Irma, Sperl Stefánia menyei. Fáncsik Jenő, Lajos, János, Ferencz, Jávory Olga, Nándor Jenő, Titusz, Máté Ella, Mariska, Erzsi, Kovács Bertalan, Csuzy Vincze unokái."
